az egész mindig több, mint a részek összessége
A ’holo’ előtag (görögből jön) az egészre, a teljességre utal, egy olyan látásmódra, amikor nem a kiragadott részeket vesszük elemzés alá, hanem a nagy egészet vizsgáljuk, és abban a kisebb részek szerepét.
A holisztikus szemlélet elismeri, hogy minden (majdnem) mindennel összefügg, nem fókuszál egy jelenségre, hanem érintkezési pontokat, kapcsolatokat is néz, elismeri az egyéni mintázatok lehetőségét.
Az embert erről az alapról indulva nézzük, alapvetően a funkcionális táplálkozás oldaláról közelítve. Éppen emiatt foglalkozunk az egyénnel, a kialakult étkezési szokásaival, preferenciáival, hozott mintáival és egészségi állapotával. Megnézzük tüzetesen, mit és milyen forrásból fogyaszt, hogyan teszi azt.
Egészen biztosan és sokszorosan érinteni fogjuk a mozgás és légzés, valamint az alvás témakört, mint az egyéni közérzetre üzembiztosan ható kulcstényezőket, és nem megyünk el a szellemi jól-lét mellett sem, hiszen a hosszú élet csak akkor ér valamit, ha egészségben és rugalmas elmével megyünk végig az úton.
